Itt van Szanyiék gazdasági programja: "A krumplileves legyen krumplileves!"
Kádár János elismerően csettintene?
Kádár János elismerően csettintene?
A világ legjobb egészségügyi szolgáltatását ígérte a kormányfő, de egyre többen elégedetlenek.
Az elmúlt években jóval többet kellett volna költeni az oktatásra, az egészségügyre, a kutatás-fejlesztésre, a technológiaváltásra vagy a kis- és középvállalati szektor támogatására, mert ezek nélkül nem lehet kitörni a közepes fejlettség csapdájából – mondta Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense a Magyar Hangnak adott interjújában.
A francia statisztikai intézet felméréseiből kiderül, hogy a francia családok egészségügyi, oktatási, lakhatási és néhány egyéb kiadásainak 25 százalékát a társadalom-biztosítás és az önkormányzatok fedezik, visszatérítés formájában. A legmagasabb támogatási arányt az egészségügyben konstatálták.
Görögország nem fog éhen dögleni, nagyon messze van a világ valóban szegény országaitól, és a görög nép nem dologtalan. Csak éppen a dolog nem egyenlő a munkával. A munka az a tevékenység, amelynek során az ember több értéket termel, mint amennyit felél – válasz Tamás Gáspár Miklósnak.
Orbán Viktor szerint a jóléti állam és társadalmi rendszer kimerítette tartalékait, ebben a pillanatban sikertelenségre van ítélve, amin változtatni kell. A miniszterelnök a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombati rendezvényén, Tusnádfürdőn kérdésre válaszolva azt mondta: provincializmus a Nyugat másolása, amin túl kell lépni, ez ugyanis "megöl bennünket".
Az elöregedő társadalmak betarthatatlanul bőséges jóléti elkötelezettséget tettek az idősebb generációk felé, amit a csökkenő születések miatt most képtelenek betartani, vagyis több fiatal munkavállalóra lenne szükség. De akkor hogy lehet az, hogy ezekben az országokban nagyon magas a munkanélküliség, főleg a 25 év alattiak körében?
Az eurózóna válságának inkább politikai, mint gazdasági okai vannak - jelentette ki Vlagyimir Putyin az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés vlagyivosztoki csúcstalálkozóját záró tájékoztatón.
„A kormány az államadósság ellen hirdetett szent háborút. A kérdés az, csökken-e az államadósság, és köszöni szépen, nem csökken” – mondta az Origónak Bokros Lajos közgazdász, EP-képviselő.
A kormány jóléti rendszert is érintő tervezett reformjaival kapcsolatban felmerül a kérdés: merre tart a magyar jóléti állam, milyen trendekhez igazodik, s kik lehetnek a vesztesei? Tomka Bélával, a Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetének tanszékvezető egyetemi docensével beszélgettünk.
Nem a jóléti állammal van a baj, hanem azzal, hogy a magyar gazdasági elit félti jövedelmét és nem hajlandó magasabb adók formájában finanszírozni a valós problémák – így például a romák integrálódásának - költségeit, állítja Németh György szociológus-közgaszdász, reflektálva Novák Zoltán legutóbbi írására.
Amikor a két pólusképző politikai erő támogatottsága között nagyságrendi különbség van, amikor a választók fele a bizonytalanok táborát erősíti, amikor a szélsőségek felerősödnek és a társadalmi szolidaritás a minimum szintet sem éri el, és amikor a közéletben egyszerre van jelen a mély apátia és a hisztéria, olyankor – ha meg akarjuk érteni a kialakult helyzetet – érdemes a szokásos felszínkarcolgatás helyett egy kicsit mélyebbre menni az okok és következmények erdejében.
Nicolas Sarkozy francia államfő hétfőn felszólította a nemzetközi szervezeteket, hogy módosítsák a társadalmi haladást és a gazdasági teljesítményt mérő rendszereiket, amelyeket jelenleg szinte kizárólag a GDP határoz meg, s nem veszi eléggé figyelembe a társadalmi jólétet.